14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet

a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), d) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed

a) az óvodákra,

b) az általános iskolákra, a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a diákotthonokra és kollégiumokra [a továbbiakban a) és b) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],

c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokra, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottságokra (a továbbiakban együtt: szakértői és rehabilitációs bizottság),

d) a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központra (a továbbiakban: gyógypedagógiai szolgáltató központ), a feladatellátás a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő bölcsődére, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonára, gyermekotthonra, fogyatékosok rehabilitációs intézményére, fogyatékosok nappali intézetére,

e) a nevelési tanácsadókra,

f) a logopédiai intézetekre,

g) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadókra,

h) a konduktív pedagógiai intézetekre (a továbbiakban a c)-h) pont alattiak együtt: pedagógiai szolgálat intézményei; az a)-h) pont alattiak együtt: közoktatási intézmény),

i) a pedagógusokra, a nevelő-oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltő szakemberekre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),

j) a gyermekek, tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

(2) E rendelet alkalmazásában gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, továbbá a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola, illetve óvodai csoport, iskolai tagozat, osztály, csoport.

(3) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a gyógytestnevelés, a logopédiai ellátás és a konduktív pedagógiai ellátás pedagógiai szakszolgálatok megszervezhetők a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatának keretében.

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
INTÉZMÉNYEIRE VONATKOZÓ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei és az intézményvezetői megbízás

2. §

(1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik.

(2) A pedagógusok munkáját szakorvos, szociológus, szociális munkás, gyógytornász, továbbá családgondozói feladatot ellátó pedagógus végzettségű szakember segítheti.

(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári,

b) konduktori munkakörhöz konduktori,

c) terapeuta munkakörhöz terapeuta,

d) pedagógus munkakörhöz a korosztálynak megfelelő óvodapedagógusi vagy tanítói, illetve tanári,

e) pszichológus munkakörhöz pszichológusi,

f) gyógytestnevelő munkakörhöz gyógytestnevelő szakos tanári

végzettség.

(4) A szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a (3) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai vagy pedagógiai pszichológus szakvizsgára van szükség.

(5) A szakorvosnak a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy gyermekgyógyász, illetve gyermek neurológus vagy pszichiáter szakorvos, a szociológusnak szociológus, a szociális munkásnak szociális munkás, a gyógytornásznak gyógytornász végzettséggel kell rendelkeznie.

(6) A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben kötelezően foglalkoztatottak létszámát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. §

(1) A pedagógiai szakszolgálat intézményeiben - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vezetői megbízás feltétele:

a) gyógypedagógus szakképesítés, és

b) a gyógypedagógus szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.

(2) A nevelési tanácsadóban a vezetői megbízás feltétele:

a) pszichológus vagy gyermekpszichiáter szakképesítés, és

b) a szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.

(3) A logopédiai intézetben a vezetői megbízás feltétele:

a) logopédus szakképesítés, és

b) a szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.

(4) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadóban a vezetői megbízás feltétele:

a) pedagógus vagy gyógypedagógus, illetve pszichológus vagy szociológus szakképesítés, és

b) a szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.

(5) A konduktív pedagógiai intézetben a vezetői megbízás feltétele:

a) konduktori szakképesítés, és

b) a szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.

(6) A nevelési tanácsadó vezetésével - megismételt pályázati eljárás alapján - megbízható az is, aki gyógypedagógus szakképesítéssel és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, abban az esetben, ha az első alkalommal kiírt pályázati eljárásban nem jelentkezett a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pályázó.

(7) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben az (1) és (3)-(6) bekezdésben meghatározott pedagógus végzettség és szakképzettség megléte mellett az intézményvezetői megbízás feltétele a pedagógus-szakvizsga megléte. Ha a vezetői megbízást pszichológus kapja, klinikai vagy pedagógiai szakvizsgával kell rendelkeznie. A gyermekpszichiáter szakképesítéshez további szakvizsga meglétére nincs szükség az igazgatói megbízáshoz.

(8) A szakvizsga megléte nem előfeltétel a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó vezetésére szóló megbízásnál, ha azt szociológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kapja.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben meghatározottakat az intézményegység-vezetői és a tagintézmény-vezetői megbízásnál is alkalmazni kell.

(10) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység vezetésével az bízható meg, aki rendelkezik bármelyik, az ellátott feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálat intézményének vezetésére meghatározott feltétellel.

3/A. §

(1) A gyógytestnevelés szakszolgálat bármelyik nevelési-oktatási intézmény alapfeladataként megszervezhető. A logopédiai szolgáltatás és a konduktív pedagógiai ellátás szakszolgálat a községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény alapfeladataként szervezhető meg, abban az esetben, ha az önkormányzat a megyei fejlesztési terv alapján látja el a feladatot, és annak ellátásához legfeljebb kettő létszám szükséges. Ha a pedagógiai szakszolgálatot a nevelési-oktatási intézmény alapfeladataként szervezik meg, a feladatellátáshoz nem szükséges szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet létrehozni.

(2) Ha a pedagógiai szakszolgálatot az (1) bekezdésben meghatározott módon szervezik meg, a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában - külön fejezetben - szabályozni kell az e rendelet 4. §-a (2) bekezdésének a) és c)-e) pontjában meghatározottakat. A pedagógiai szakszolgálat ellátása során vezetni kell mindazokat a nyilvántartásokat, amelyeket e rendelet előír. A pedagógiai szakszolgálat ellátása során keletkezett iratokat a nevelési-oktatási intézmény többi irataitól elkülönítetten kell kezelni. A pedagógiai szakszolgálat megszervezésére a 4. § (1) bekezdésében, az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek működési rendje

4. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye folyamatosan tevékenykedik. Feladatainak ellátásához - az iskolai tanév rendjéhez igazodó - munkatervet készít. A pedagógiai szakszolgálat intézményében július első munkanapjától a tanév első tanítási napjáig legalább heti egy fogadónap szervezésével biztosítani kell a pedagógiai szakszolgálat igénybevételét. A fogadónap időpontját a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A pedagógiai szakszolgálat intézménye szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

a) a működés rendjét,

b) a vezetők közötti feladatmegosztást,

c) a belső ellenőrzés rendjét,

d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,

e) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja.

5. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából.

(2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal, továbbképzésekkel segíti az iskolai pályaválasztási tevékenységet.

(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó kapcsolatot tart a pályaválasztási tanácsadóval.

(4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a szülővel, segítséget nyújt a gyermek otthoni neveléséhez.

(5) A nevelési tanácsadó és a szakértői és rehabilitációs bizottság - a szülő önkéntes kérése alapján - vizsgálata során figyelembe veszi a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek, tanuló anyanyelvi, szociokulturális sajátosságát. Erről a lehetőségről az első vizsgálat megkezdése előtt minden szülőt írásban tájékoztatni kell.

(6) A nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet és a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadó köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetőleg aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába.

(7) A szakértői és rehabilitációs bizottság a jegyző, főjegyző által a közoktatásról szóló törvény 91. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján megküldött adatok alapján jegyzéket készít (a továbbiakban: intézményi jegyzék) azokról az intézményekről, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A jegyzéket a vizsgálaton megjelent szülő részére megtekintésre át kell adni. A jegyzéket meg kell küldeni a székhely szerint illetékes közigazgatási hivatalnak.

6. §

(1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye a vizsgált gyermekekről, tanulókról a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott körben vezethet személyi adatokat és a vizsgálat megállapításait tartalmazó nyilvántartást.

(2) A pedagógiai szakszolgálat ügyintézésére és iratkezelésére - az e rendeletben meghatározott eltérésekkel - a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az iratkezelésre vonatkozó rendelkezéseket és az alkalmazható irattári tételeket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
ELLÁTÁSÁBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS
FELTÉTELEI

7. §

(1) A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézménynek - fenntartótól függetlenül - az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálatok ellátásához legalább az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott létszámmal, továbbá az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell.

(2) A létszámot, továbbá a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell biztosítani.

(3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét nem helyi önkormányzat tartja fenn, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a közoktatási törvény 37. §-ának (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni.

(4) Amennyiben a pedagógiai szakszolgálat intézményét nem helyi önkormányzat tartja fenn, a szakértői és rehabilitációs tevékenység és a nevelési tanácsadás keretében szakvélemény készítésére akkor van lehetőség, ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének fenntartója - a közoktatási törvény 82. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint - közoktatási megállapodást kötött a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal, és a megállapodásban feltüntették a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési területét, vagy e rendeletben foglaltak alapján vesz részt az intézmény a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásában.

(5) A szakértői és rehabilitációs bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a képzési kötelezettség, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés-oktatás biztosítása céljából nem helyi önkormányzati fenntartású intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az a közoktatási törvény 88. §-ának (2) bekezdése alapján szerepel a fővárosi, megyei fejlesztési tervben, vagy a fogadó intézmény és a szülő közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését.

(6) A pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket - a helyiségek közül a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges helyiségeket - akkor is biztosítani kell, ha a pedagógiai szakszolgálatot nevelési-oktatási intézményben szervezik meg.

(7) Az (1)-(4) és (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem közoktatási intézmények tekintetében, ha részt vesznek a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban. A nyilvántartásba vételről szóló határozatban a főjegyző engedélyezi a feladatellátásban való közreműködést.

(8) A főjegyző a nem helyi önkormányzati közoktatási intézményfenntartók tekintetében a közoktatási törvény 82. §-ának (1) bekezdésében előírt ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében különösen az alábbi kérdéseket kell vizsgálni:

a) van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak,

b) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását,

c) a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

d) a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés biztosítja-e a közoktatási törvényben meghatározott feladatok ellátását,

e) a közoktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket,

f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,

g) a közoktatási intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét,

h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.

(9) A jegyző, főjegyző határozatban megállapítja a nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény megszűnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha

a) a fenntartó bejelenti az intézmény megszűnését, illetve azt, hogy felhagy az intézmény működtetésével,

b) megállapítja, hogy az intézmény megszűnt,

c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga,

d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna,

e) az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha tevékenységét tovább folytatják.

(10) A főjegyző az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem közoktatási intézményekben ellátott korai fejlesztés és gondozás, illetve fejlesztő felkészítés tekintetében is gyakorolja a (8)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy intézkedési jogosultsága csak a közoktatási törvényben meghatározott tevékenységre terjed ki.

A TESTI, ÉRZÉKSZERVI, ÉRTELMI, BESZÉD-
ÉS MÁS FOGYATÉKOS, A BEILLESZKEDÉSI,
MAGATARTÁSI, TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEK, TANULÓK ELLÁTÁSA

A korai fejlesztés és gondozás

8. §

(1) A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg - legfeljebb három-öt gyermekből álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.

(2) A korai fejlesztés és gondozás keretében

a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek

- nulla-három éves kora között legalább heti két órát,

- három-öt éves kora között legalább heti négy órát,

b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek

- nulla-három éves kora között legalább heti négy órát,

- három-öt éves kora között legalább heti hat órát

kell biztosítani.

(3) Ha a korai fejlesztés és gondozás otthoni ellátás keretében valósul meg, a (2) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.

(4) A korai fejlesztés és gondozás feladatainak a megvalósításában a szülő közreműködhet.

(5) A korai fejlesztés és gondozás a tanév rendjéhez igazodik (a továbbiakban: fejlesztési év). A korai fejlesztés és gondozás fejlesztési év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés, gondozás szervezője az ellátott gyermekről - a központilag kiadott - forgalmi naplóban nyilvántartást vezet.

(6) A korai fejlesztés és gondozás feladatait - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített - egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára kell elkészíteni, feltéve, hogy a fejlesztési évből legalább hat hónap még hátra van. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. Abban az esetben, ha nem kell egyéni fejlesztési tervet készíteni, a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített - munkaterve alapján folyik a korai fejlesztés és gondozás.

(7) Ha a korai fejlesztés és gondozás egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember - központilag kiadott nyomtatványon - gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén - központilag kiadott nyomtatványon (a továbbiakban: értékelési lap) - értékeli. Az értékelési lapot három példányban kell kiállítani. Az értékelési lap egy-egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. Ha a gyermek korai fejlesztése és gondozása otthoni ellátás keretében valósul meg, az értékelési lap harmadik példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnál kell megőrizni.

(8) Ha a korai fejlesztés és gondozás gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, bölcsődében, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában (a továbbiakban a feladatellátásban közreműködő intézmények együtt: korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény) valósul meg és a gyermek intézményt változtat, illetőleg az otthoni ellátás helyett korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézményben helyezik el, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét, az előző fejlesztési évre, továbbá, ha a változás fejlesztési év közben történik az adott fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési tervet, és az értékelési lapot a fogadó intézménynek meg kell küldeni. A fogadó intézménynek a szakértői véleményt, az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot intézményváltoztatás esetén a küldő intézmény, az otthoni ellátás megszűnése esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság küldi meg.

(9) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében szervezik meg, a szakértői és rehabilitációs bizottság gondoskodik a szükséges szakemberről, utazó gyógypedagógus stb. alkalmazásával, illetőleg a gyermek lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb lévő közoktatási intézményben vagy a korai fejlesztés és gondozás feladatában részt vevő intézményben foglalkoztatott szakember megbízásával, vagy ezekben az intézményekben szervezett foglalkoztatására történő beutalással.

(10) A szakértői és rehabilitációs bizottság az egyéni fejlesztési tervet megvizsgálja, és szükség szerint kezdeményezi az átdolgozását. A szakértői és rehabilitációs bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakvéleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos előírásait.

(11) A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek állapotát abban az évben, amelyben ötödik életévét eléri, január-május hónapban felülvizsgálja annak meghatározása céljából, hogy a gyermeknek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vagy fejlesztő felkészítésben kell-e részt vennie. A szakértői és rehabilitációs bizottságnak - évente legfeljebb egy alkalommal - el kell végezni a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben azt a szülő vagy a korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény kezdeményezi.

(12) A szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból folytatja le a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában helyezték el, továbbá, ha azt az egyéni fejlesztési terv és az értékelő lap alapján indokoltnak látja. A szakértői és rehabilitációs bizottság - egyeztetett időpontban - minden évben felkeresi a működési területén lévő fogyatékosok ápoló, gondozó otthonát, és megvizsgálja az előző vizsgálat ideje után felvett gyermekeket.

(13) Az előzetes egyeztetést a vizsgálat tervezett időpontja előtt legalább harminc nappal kezdeményezi a szakértői és rehabilitációs bizottság. A kezdeményezésben meg kell keresni az ápoló, gondozó otthont annak érdekében, hogy a gyermek vizsgálatához szükséges szülői - vizsgálatot kezdeményező - hozzájárulást szerezze be. Hozzájárulás hiányában a gyermek vizsgálatát a szakértői bizottság nem végezheti el.

(14) A szakértői és rehabilitációs bizottság a felülvizsgálat eredményeképpen a szakértői véleményét szükség szerint módosítja, vagy a felülvizsgálat tényét jegyzőkönyvben rögzíti.

(15) A szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a fenntartónál a korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény szakmai ellenőrzését, ha az értékelő lap vagy a felülvizsgálat alapján azt indokoltnak tartja.

A fejlesztő felkészítés

9. §

(1) A közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott képzési kötelezettség fennállásának megállapítása céljából a szakértői és rehabilitációs bizottság a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonába, a fogyatékosok rehabilitációs intézményébe és a fogyatékosok nappali intézményébe (a továbbiakban a 8. § (8) bekezdésében és e bekezdésben felsorolt intézmények együtt: képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézmény) felvett gyermeket megvizsgálja abban az esetben is, ha nem vett részt korai fejlesztésben és gondozásban. A szakértői és rehabilitációs bizottság minden év január-május hónapokban - egyeztetett időpontban - felkeresi a működési területén lévő képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézményt és megvizsgálja az előző vizsgálat ideje után felvett gyermekeket.

(2) Ha a gyermeknek a közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdése szerinti képzési kötelezettségnek kell eleget tennie, a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlődését, valamint a heti foglalkozások számát a gyermek állapotától függően. A fejlesztő felkészítés ideje egyéni foglalkozás esetén legalább heti három óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti öt óra.

(3) A fejlesztő felkészítésre a 8. § (1), továbbá (4)-(10) és (13)-(15) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság köteles a gyermek felülvizsgálatát hivatalból elvégezni abban az évben, amelyben a nyolcadik életévét betölti, ezt követően pedig háromévenként.

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság vizsgálata, megállapítása

10. §

(1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok:

a) a hallás, értelem- és személyiségvizsgálat,

b) a látás, értelem- és személyiségvizsgálat,

c) a mozgás, értelem- és személyiségvizsgálat,

d) a beszéd, értelem- és személyiségvizsgálat.

(2) A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének 18. pontjában szabályozott más fogyatékos gyermek, tanuló vizsgálata a fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szükség szerint kezdeményezi a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálatot ellátó országos szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.

(3) Halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vizsgálat lefolytatása a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.

11. §

Ha a fővárosban, illetőleg a megyében több tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság működik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottság fenntartója állapítja meg. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét az államigazgatási eljárás lefolytatására jogosult községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének a székhelye alapítja meg.

12. §

(1) A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság fennállásának vizsgálata - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul.

(2) Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti.

(3) Ha a közoktatási intézmény vagy az e rendelet 8. §-ának (8) bekezdésében, illetve 9. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézmény, továbbá a családvédelemmel foglalkozó más szerv (a továbbiakban együtt: családvédelmi intézmény) megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, behívja a szülőt, és az indok közlésével javasolja a szakértői vizsgálaton való részvételt.

(4) A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a családvédelmi intézmény megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.

(5) A szakértői vizsgálat elvégzésére irányuló kérelem benyújtására, valamint a szakértői javaslat elkészítésének ütemezésére vonatkozó időpontokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

13. §

(1) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt - legalább nyolc nappal előbb - értesíti.

(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy megjelenése tartósan akadályba ütközik - a szülő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni.

(3) A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:

a) az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor,

b) az a) pontban meghatározott időpontot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte.

(4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását a (3) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időponttól eltérő, későbbi időpontban indítják, be kell csatolni az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag - a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. Az elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(5) Ha két vizsgálat után sem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a gyermek, tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését követően alakítja ki. A folyamatos figyelemmel kísérés folyhat az óvodában vagy az iskolában. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szerint kettő-négy hónap.

(6) A folyamatos figyelemmel kísérés alatt a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt részt vesz az óvodai foglalkozásokon, illetve a tanítási órákon.

(7) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló állapota alapján meghatározza a nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendőket és a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.

(8) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői és rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését és a tapasztalatai alapján, a vizsgálatok összegezése eredményeképpen készíti el szakértői véleményét.

(9) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, legalább havonta részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.

14. §

(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell

a) a gyermek, tanuló és szülő nevét, születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,

b) a szakértői vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,

c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében, mely intézmény biztosítja,

d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban,

e) annak megállapítását, hogy a fogyatékos tanuló tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással, illetve magántanulóként, illetőleg kizárólagosan magántanulóként teljesítheti,

f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,

g) annak megállapítását, hogy a gyermek a tankötelezettség teljesítése helyett képzési kötelezettséget teljesít; a képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézményt, illetőleg annak feltüntetését, hogy a gyermek a képzési kötelezettségének szülői otthoni ellátás keretében tesz eleget, továbbá a fejlesztő felkészítés módját, a foglalkozások heti idejét és a foglalkozásokhoz szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,

h) a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő

- óvodára, csoportra,

- általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra, (a továbbiakban: kijelölt iskola),

- diákotthonra, kollégiumra [a továbbiakban a g) pont alattiak együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény]

vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,

i) a kijelölt iskolába való beíratás időpontját,

j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket,

k) nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat nevét és székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre való utalást,

l) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakértői véleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél a szakértői vélemény felülvizsgálata céljából eljárást kezdeményezhet.

(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejleszthető képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértői véleményt a bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá.

(3) A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a tankötelezettségének, illetve a képzési kötelezettségének eleget tehet. A kijelölt nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt nevelési-oktatási intézmények közül.

(4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének. A polgármester intézkedik, hogy a megfelelő nevelési-oktatási intézmény rendelkezésére álljon, továbbá szükség esetén megkeresi a fővárosi, megyei főjegyzőt, hogy biztosítsa - a közoktatási törvény 88. §-ának (1) bekezdésében szabályozott megyei, fővárosi fejlesztési tervben foglaltak szerint - az utazó szakember hálózatból a szükséges gyógypedagógust (terapeutát) vagy más szakembert. A polgármester harminc napon belül tájékoztatja intézkedéséről a szakértői és rehabilitációs bizottságot.

(5) Ha a tanuló azonos iskolatípuson belül iskolát kíván változtatni, vagy tanulmányainak befejezését követően iskolát kíván váltani, szándékáról a tanulónak, illetve, ha a tanuló nem cselekvőképes, a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot. A szakértői és rehabilitációs bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri - az adott fogyatékosságra tekintettel - szerepel az intézményi jegyzékben, tizenöt napon belül a bejelentést írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beíratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem, vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői és rehabilitációs bizottság e rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében, valamint az e § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alapján hoz döntést. A tanuló vizsgálata a döntés meghozatala előtt mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a képzési kötelezettség feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott döntéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hozza.

15. §

(1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél államigazgatási eljárást indíthat a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatására.

(2) Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő írásban egyetért, a szakértői és rehabilitációs bizottság azt megküldi a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, illetve ha a gyermek óvodába, iskolába jár, a nevelési-oktatási intézménynek és a tanköteles gyermeket nyilvántartó jegyzőnek.

16. § (1) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson kell részt vennie, s a gyermek fejlettségéről a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíti. Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára maradhat augusztus 31. után még egy nevelési évig az óvodában. A szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

(2) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad.

17. §

(1) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos, szakértői véleményében akkor javasolhatja, hogy a tanulót szorgalmi időben a kijelölt iskola átvegye, ha a kijelölt iskola a tanulót fogadni tudja.

(2) Ha a tanuló az általános iskola második évfolyamát sikeresen befejezte, értelmi fogyatékosság miatt kijelölt iskolába csak akkor helyezhető át, ha az értelmi fogyatékosság tényét a megelőző vizsgálatok során addig az időpontig nem sikerült egyértelműen megállapítani, illetőleg az értelmi fogyatékosság ezt követően következett be.

(3) Ha az áthelyezés indokoltsága megszűnt, a tanuló a következő tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdi meg. A rehabilitációs bizottság a szakértői véleményét a szülőnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti kötelező felvételt biztosító iskolának és a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek küldi meg. A vizsgálat során a szülő értesítéséről és jelenlététől, valamint közreműködésétől a rehabilitációs és szakértői bizottság eltekinthet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a tanuló a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban vagy külön a fogyatékosság típusának megfelelően, az e célra létrehozott iskolában, tagozaton, osztályban vesz részt az iskolai oktatásban.

18. §

A gyermek, tanuló érdekében a közoktatási törvény 30. §-ának (4) és (6) bekezdése alapján államigazgatási eljárás megindítását kezdeményezi

a) a családvédelmi intézmény, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,

b) a szakértői és rehabilitációs bizottság, ha a szülő gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg, vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet,

c) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be, nem viszik el.

19. §

(1) Az eljárásra az a jegyző illetékes, akinek a működési területén a gyermek, a tanuló szüleinek lakóhelye van.

(2) Ha a szülői felügyeletet együtt gyakorló szülők lakóhelye különböző önkormányzatok illetékességi területén található, az a jegyző az illetékes, akinek a területén a szülő és a gyermek, a tanuló lakóhelye van. Ha a gyermek, a tanuló lakóhelye egyik szülőjével sem azonos, az a jegyző az illetékes, amelynek területén a gyermek, a tanuló lakóhelye található.

(3) Ha az illetékesség az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, a jegyző illetékességét a szülő, illetőleg a gyermek, a tanuló tartózkodási helye alapítja meg.

(4) Ha a gyermeket, a tanulót a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe felvették, a jegyző illetékességét a kijelölt nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint kell megállapítani.

(5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, a jegyző illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza meg.

20. §

(1) A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresését szakértői vizsgálat elvégzésére,

b) a felhívást, hogy a szülő gyermekével a szakértői és rehabilitációs bizottság által megadott időpontban és helyen szakértői vizsgálat céljából jelenjen meg, és a szakértői vizsgálatban működjön közre,

c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat.

(2) Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) óvodába, illetőleg iskolába járó gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét,

b) az iskolai életmódra felkészítő óvoda megnevezését és címét, továbbá megkeresését a gyermek felvétele céljából,

c) az iskola, a kollégium megnevezését, továbbá a megkeresést a gyermek, a tanuló felvétele céljából,

d) a kijelölt iskolába való beíratás idejét,

e) a tankötelezettség teljesítése módjának meghatározását,

f) az iskolai felkészítő foglalkozások heti óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott szolgáltatásokat, ha a gyermek tankötelezettségét kizárólagosan magánoktatásban teljesítheti,

g) az arról szóló tájékoztatást, hogy a gyermek, tanuló fejlődését a szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból megvizsgálja.

(3) Ha a határozatban a képzési kötelezettség teljesítését kell elrendelni, a nevelési-oktatási intézmény helyett a gyermeket fogadó képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézményt kell feltüntetni, továbbá a fejlesztő felkészítés helyét, formáját és a foglalkozások idejét, a szakszolgálat által nyújtott szolgáltatásokat.

(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló és a más fogyatékos tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő egy év eltelte után, azt követően, a tanuló tizenkét éves koráig kétévenként, ezt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén háromévenként hivatalból felülvizsgálja. A felülvizsgálatra alkalmazni kell e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul.

21. §

(1) Az e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése és 18. §-a alapján indított eljárásban a jegyző megkeresésére szakértőként jár el az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság.

(2) A jegyző határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján indított eljárásban - a közigazgatási hivatal megkeresésére - szakértőként az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Pedagógiai Szakszolgáltató és Szakmai Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Központ) jár el.

(3) A jegyző, illetve a közigazgatási hivatal által kezdeményezett szakértői eljárásban nem működhet közre az, aki az adott ügyben a szakvélemény, illetve a szakértői vélemény készítésében a bizottság tagjaként közreműködött.

(4) A jegyző, illetve a közigazgatási hivatal a döntése előtt elrendelheti a gyermek, tanuló e rendelet 13. §-a (5)-(9) bekezdésében szabályozott folyamatos figyelemmel kísérését.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar vizsgálata, a nevelési tanácsadás

22. §

(1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni

a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából, abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,

b) az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételi kötelezettség alól történő felmentés céljából,

c) a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából.

(2) Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a nevelési tanácsadó javaslatára maradhat még augusztus 31. után egy nevelési évig az óvodában. A nevelési tanácsadó ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

(3) A nevelési tanácsadó szakvéleményét a gyermek vizsgálata alapján alakítja ki. Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálat a szülő vagy a gyámhivatal kérésére indulhat. Ha a családvédelmi intézmény megítélése szerint szükség lenne, hogy a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó megvizsgálja, behívja a szülőt és az indok közlésével javasolja, hogy gyermekét vigye el vizsgálatra. Ha a javaslattal a szülő egyetért, a szülő által aláírt kérelmet a javaslattevő megküldi a nevelési tanácsadónak.

(4) A szülő, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort - január 15. és március 31. között - a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba, annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

(5) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában - bármelyik fél megkeresésére - a Szakmai Szolgáltató Központ dönt.

(6) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyikben a hatodik életévét betöltötte nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását az óvoda vezetőjénél. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia.

(7) A szakvéleményt a szülővel ismertetni kell. Az ismertetés során fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a szakvéleményben foglaltak megváltoztatását kezdeményezheti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél. A szakértői véleményt a szülő részére át kell adni, illetve meg kell küldeni.

23. §

(1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:

a) a gyermek és a szülő nevét, a gyermek születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenesség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket,

c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan,

d) annak megállapítását, hogy a gyermek legfeljebb tizenöt fős óvodai csoportban óvodai foglalkozáson, illetve iskolai osztályban tanórai foglalkozáson vehet részt, vagy tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget,

e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak rehabilitációs célú rendszeres foglalkoztatáson kell részt vennie, ennek időkeretét,

f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakértői vélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti.

(2) A nevelési tanácsadó

a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,

b) rehabilitációs célú foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet,

c) rehabilitációs célú foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szakvéleményt a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének is meg kell küldeni.

(4) A nevelési tanácsadó tekintetében alkalmazni kell a közoktatási törvény 30. §-ának (4) bekezdésében, valamint e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében, 13. §-ának (1)-(4) bekezdésében, 16. §-ában, 18. §-ának a)-b) pontjában, 19. §-ában, 20. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltakat.

(5) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló fejlődését - mindaddig, ameddig a rehabilitációs célú foglalkoztatás fennáll - az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felülvizsgálja.

A logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátás

23/A. §

(1) A logopédiai intézet

a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,

b) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzését és gyógyítását szolgáló foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet,

c) a súlyos beszédhibás gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel.

(2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó

a) a tanácsadáson megjelent minden tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,

b) azokról a tanulókról, akik adottságuk, tanulási képességük, irányultságuk megállapítása céljából vizsgálaton vesznek részt, munkanaplót vezet.

(3) A konduktív pedagógiai intézet

a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,

b) azokról a gyermekekről, tanulókról, akik rehabilitációs, habilitációs célú foglalkozáson vesznek részt, munkanaplót vezet,

c) a b) pontban felsorolt súlyos mozgássérült gyermekekről, tanulókról munkanaplót vezet.

Vegyes rendelkezések

24. §

(1) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatási törvény a közoktatási intézmény működésével összefüggő döntések meghozatalában a nevelőtestület részére állapít meg jogkört, a pedagógiai szakszolgálat ellátására létrehozott közoktatási intézményben a vezetőkből és az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló alkalmazotti közösség jár el.

(2) A vezetői megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során az alkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség és a szakszervezet munkahelyi szerve rendelkezik véleményezési jogosultsággal.

25. §

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek, tanulók részére a pedagógiai szakszolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást központilag kiadott nyomtatvány felhasználásával kell kiállítani. Az utazás szükségességét és úticélját a szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg a bizottság által kiadott beutalón. Az igénybevétellel összefüggő utazás megtörténtét az ellátást nyújtó intézmény igazolja.

26. §

(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt

a) a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez, testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermek részére,

b) az értelmi fogyatékosok otthonába történő felvételhez,

c) a súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához,

d) magasabb összegű családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén.

(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett intézménybe történő felvétellel kapcsolatos javaslatát a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel összefüggésben készített szakértői véleményébe építi be.

(3) A létszámra vonatkozó rendelkezéseket, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat - fenntartótól függetlenül - az e rendelet hatálybalépése után létrehozott pedagógiai szakszolgálat intézményeire, illetve bevezetett új pedagógiai szakszolgálatok tekintetében alkalmazni kell. Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét az e rendelet hatálybalépése előtt létesítették, illetve a pedagógiai szakszolgálatokat e rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak alkalmazása e rendelet hatálybalépését követő ötödik év január 1-jétől, a létszámra vonatkozó rendelkezések 2000. január 1-jétől kötelezőek.

(4) A jegyző, főjegyző minden év január 31-éig, 2001-ben február 28-áig a közoktatásról szóló törvény 91. §-a (4) bekezdésének e) pontja szerinti tájékoztatót megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére.

(5) Az e rendelet 8. §-ának (5) bekezdésében előírt forgalmi naplót 2001. január első munkanapjától kell vezetni.

(6) A szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (6)-(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell alkalmazni. Addig az időpontig, ameddig a szakvizsga megléte nem kötelező, a besorolásnál a közoktatási törvény 128. §-ának (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) 2002. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében a vezetői megbízásnál előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik szakvizsgával.

(8) 2006. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásnál előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik szakvizsgával.

(9) 2010. január 1-jétől kezdődően a pedagógiai szakszolgálat intézményének vezetésére megbízást az kaphat, aki rendelkezik szakvizsgával.

(10) 2010. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra új közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony azzal létesíthető, aki rendelkezik szakvizsgával.

(11) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon érteni kell a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget és tudományos fokozatot is.

26/A. §

(1) Ha a nevelési-oktatási intézmény 2000. szeptember 1-je előtt szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvéleményben történő kijelölés nélkül fogyatékos gyermeket, tanulót vett fel, az e rendelet 12. §-a (3)-(4) bekezdésének, valamint 14. §-a (5)-(6) bekezdésének alkalmazásával a szakértői és rehabilitációs bizottság kijelölő nyilatkozatát 2001. március 31-ig meg kell kérni.

(2) Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság 2001. július 31-ig megszervezi azoknak a tanulóknak a felülvizsgálatát, akiknek a szakértői véleményét 1998. szeptember 12-e előtt készítette el, amennyiben az érintett 2001. július 31-ig a tizenkettedik életévét nem éri el.

27. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

- a pályaválasztási tanácsadásról szóló 3/1982. (II. 10.) MM rendelet,

- a nevelési tanácsadókról szóló 20/1987. (IX. 8.) MM rendelet,

- a testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelésével, valamint iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatos eljárásokról szóló 15/1988. (VIII. 1.) MM rendelet,

- az egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 14. §-a és 17. §-a,

- az összevont művelődési intézményekről szóló 30/1989. (XI. 19.) MM rendelet 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 11. §-ának (1) bekezdéséből a "besorolására, vezetői pótlékának és" szöveg,

- az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetői megbízása és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 2/1992. (III. 4.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 5/1993. (IV. 2.) MKM rendelet, a 4. §-a kivételével.


1. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez

A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben kötelezően foglalkoztatottak létszáma

VEZETŐK

1.

Igazgató

minden önálló intézményben

1

2.

Igazgatóhelyettes

minden önálló intézményben

1

tagintézményegység-vezető (minden tagintézményben)

1

tagintézményegységvezető-helyettes

1

3.

Gazdasági vezető

minden önálló intézményben

1

gazdaságilag nem önálló intézményben

0,5

PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK

Szakértői és rehabilitációs bizottság

I.

Pedagógusok

1.

Gyógypedagógus (konduktor, terapeuta)

3

2.

Pszichológus

2

3.

Pedagógus

1

4.

Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában meghaladja a harmincat, minden megkezdett harminc tanuló után további

1-1

II.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Szakorvos

1

Gyógypedagógiai szolgáltató központ

I.

Pedagógusok

1.

Gyógypedagógus, pszichológus

1

2.

Logopédus, konduktor, terapeuta öt-tíz fogyatékos gyermekre, a fogyatékosság mértékétől függően


1

3.

Az 1-2. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók száma a tizet meghaladja, minden megkezdett további tíz gyermek, tanuló után, további

1-1

II.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Szakorvos

1

Gyógytornász

1

III.

Nevelési tanácsadó

I.

Pedagógusok

1.

Pszichológus

1

2.

Gyógypedagógus

2

3.

Pedagógus

1

4.

Az 1-2. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a huszat meghaladja, minden megkezdett harminc gyermek, tanuló után további

1-1

II.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

1.

Gyermekszakorvos, vagy gyermekpszichiáter

1

2.

Szociális munkás

1

3.

Családsegítő

1

III.

Logopédiai intézet

I.

Pedagógusok

1.

Logopédus tizenöt-harminc beszédfogyatékos gyermekre, tanulóra a fogyatékosság mértékétől függően


1

2.

Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt gyermek, tanuló után további

1

II.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Szakorvos

1

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó

I.

Pedagógusok

1.

Pedagógus

1

2.

Pszichológus

1

3.

Gyógypedagógus

1

4.

Az 1-3. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt gyermek, tanuló után további

1-1

Konduktív pedagógiai intézet

I.

Pedagógusok

1.

Konduktor öt-tíz fogyatékos gyermekre, tanulóra

1

2.

Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a tízet meghaladja, minden megkezdett tíz gyermek, tanuló után további

1

II.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

1.

Szakorvos

1

2.

Gyermekápoló

1

3.

Gyermekfelügyelő

1


MÁS ALKALMAZOTTAK

1.

Ügyviteli alkalmazott

1

2.

Kisegítő
önálló intézményben és nem önálló intézményben

1

A LÉTSZÁMNORMÁTÓL VALÓ ELTÉRÉS

Az intézményben a megoldandó feladatoktól függően, más munkakörben is lehet alkalmazottat foglalkoztatni.


2. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez

Az iratkezelés szabályai

1.

Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a pedagógiai szakszolgálat intézménye jogutód nélküli megszűnése esetén, meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett -, ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak.

2.

Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a pedagógiai szakszolgálat intézményi vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

3.

A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltár - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet.

Irattári terv

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

Irattári tételszám Ügykör megnevezése Őrzési idő (év)

1.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

határidő
nélküli

2.

Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés

nem
selejtezhető

3.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem
selejtezhető

4.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

5.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek



10

6.

Fenntartói irányítás

10

7.

Szakmai ellenőrzés

10

8.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek


10

9.

Belső szabályzatok

10

10.

Polgári védelem

10

11.

Munkatervek, jelentések, statisztikák


5

12.

Panaszügyek

5

13.

Szolgáltatások igénybevételével összefüggő nyilvántartások, bevételek



3

A pedagógiai szakszolgálatokkal összefüggő ügyek

Irattári tételszám Ügykör megnevezése Őrzési idő (év)
14.

Szakértői vélemény, szakvélemény

25

15.

Értékelési lap

10

16.

Szakértői vélemény, szakvélemény elkészíttetésével összefüggő ügyek

5

17.

Továbbtanulási, pályaválasztási ügyek

5

18.

Egyéni fejlesztési terv, munkaterv

5

19.

Naplók

5

20.

Nyilvántartási lapok, jegyzőkönyvek

5

 


3. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez

A szakértői vélemény elkészítésének rendje

I. A szakértői vélemény elkészítésére irányuló kérelem benyújtása

  1. A gyermek korai fejlesztésével, képzési kötelezettségével, óvodai nevelésével, iskolai felkészítő foglalkozáson való részvételével, továbbá - a 2. pontban foglalt kivétellel - a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyekben a szülő bármikor kérheti a szakértői vélemény elkészítését, illetőleg a családvédelmi intézmény és a gyámhatóság bármikor javasolhatja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.

  2. A tankötelezettségnek kijelölt iskolában való teljesítéséhez szükséges szakértői javaslat elkészítését a szülő december 15-ig kérheti, illetőleg a szülőnek december 15-ig javasolható, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.

  3. A nevelési tanácsadó március 31-ig javasolhatja a szülőnek, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság megállapítása céljából gyermekével
    jelenjen meg szakértői vizsgálaton. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek, a tanuló későbbi időpontban jelentkezett vizsgálatra.

  4. A 2. és 3. pontokban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ott megjelölt időpont után vált ismertté, hogy szakértői vélemény elkészítésére van szükség.

II. A szakértői vizsgálatok ütemezése

  1. Az óvodáskorú gyermek kijelölt óvodai felvételéhez szükséges vizsgálatokat a szakértői bizottság folyamatosan végzi.

  2. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához a kijelölt iskolába való áthelyezéshez vagy az egyes tantárgyak tanulása alóli felmentéshez szükséges vizsgálatokat általában április 30-ig kell elvégezni.

  3. Ha a szakértői javaslat elkészítéséhez ismételt vizsgálatokra van szükség, illetőleg az ügyben államigazgatási eljárás indult, a szakértői vélemény elkészítése május 31-ig tarthat.

  4. Ha a szakértői vélemény elkészítésére a 2. pontban meghatározott határidő után van szükség, a szakértői véleményt a gyermeknek a szakértői bizottságnál való megjelenésétől számított 30 napon belül lehetőleg el kell készíteni.

4. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez

JEGYZÉK
a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek kötelező
(minimális) eszközeiről és felszereléseiről

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

I. HELYISÉGEK

vezetői iroda

intézményenként
(székhelyen) 1

önálló intézmény esetén; a helyettesi, gazdasági vezetői, alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi

vezetőhelyettesi iroda

intézményenként
(székhelyen és telephelyen) 1

tagintézmény esetén; a gazdasági vezetői, alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi

gazdasági vezetői iroda

intézményenként 1

önálló gazdálkodás esetén; a vezetői, vezetőhelyettesi, alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi

alkalmazotti iroda

intézményenként
(székhelyen, telephelyen) 1

ha a pedagógus és a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazotti létszám a hét főt meghaladja; vezetői, vezetőhelyettesi, gazdasági vezetői irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi

vizsgáló, tanácsadó szoba

intézményenként
(székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az intézmény munkarendjét, az egyidejűleg megszervezett vizsgálatokhoz szükséges számban

valamennyi pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben

fejlesztő szoba

intézményenként
(székhelyen és telephelyen) 1

gyógypedagógiai szolgáltató központban, nevelési tanácsadóban, konduktív pedagógiai intézetben a gyermekek, tanulók csoportos fejlesztő foglalkoztatásának megtartásához

tornaterem

intézményenként 1

gyógytestnevelést ellátó intézményben

tornaszoba

intézményenként
(székhelyen és telephelyen) 1

gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézményben, nevelési tanácsadóban

orvosi szoba (vizsgáló)

intézményenként
(székhelyen és telephelyen) 1

gyógypedagógiai szolgáltató központban, szakértői és rehabilitációs bizottságban, nevelési tanácsadóban, logopédiai intézetben, konduktív pedagógiai intézetben

várószoba

intézményenként
(székhelyen és telephelyen) 1

előtérben is kialakítható

zuhanyozó (hideg, meleg vízzel)

intézményenként
(székhelyen és telephelyen) 1

WC, mosdó (személyzeti) (hideg, meleg vízzel)

intézményenként
(székhelyen és telephelyen) 1

WC, mosdó (gyermek) (hideg, meleg vízzel)

intézményenként
(székhelyen és telephelyen) 1

raktár (eszköztár, irattár)

intézményenként 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI

a) Vezetői iroda

íróasztal

1

szék

1

tárgyalóasztal

1

szék

2

iratszekrény

1

könyvszekrény

1

telefon

1

b) Vezetőhelyettesi, gazdasági vezetői iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el)

asztal

felnőtt létszám figyelembevételével

szék

felnőtt létszám figyelembevételével

iratszekrény

2

lemezszekrény

1

írógépasztal és szék

1-1

fénymásoló

1

számítógépasztal és szék

1-1

számítógép (billentyűzet, monitor, géptest, nyomtató, egér)

1

telefon, fax

1-1

közös vonallal is működtethető

c) Alkalmazotti szoba

fiókos asztal

pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint

szék

pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint

könyvszekrény

2

legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak

könyvtári dokumentum

500

pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók részére

d) Vizsgáló, tanácsadó szoba

asztal

1

szék

4

gyermekasztal

1

gyermekszék

4

tábla

1

szekrény

1

játék- és könyvespolc

1

fogas

1

tükör

1

pelenkázó

2

gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető

etetőszék

2

gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető

babaülés

2

gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető

e) Fejlesztő szoba

asztal

1

szék

4

gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

gyermekszék (ülőpárna)

gyermeklétszám figyelembevételével

szőnyeg

legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben

tábla

1

polcok

2

f) Tornaterem (berendezése és felszerelése az iskolai tornateremre vonatkozó rendelkezések szerint)

g) Tornaszoba

bordásfal

2-4

egyensúly- és mozgásfejlesztő terápiás eszközök (Ayres, WESCO)

gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével

falétra

3

fa mászóka

2

műbőrrel borított falap

2

tornaszőnyeg

2

h) Orvosi szoba, vizsgáló (berendezése és felszerelése során figyelembe kell venni a 26/1997. (IX. 3.) NM r. előírásait is.)

magasságmérő

1

mérleg

1

III. VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK

intelligencia, mentális funkció, mentális képesség vizsgálatára, verbális és nonverbális pszichológiai tesztek

vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1

az ellátott feladattól függően, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben

memória és figyelemfunkciók, figyelemkészség vizsgálatára szolgáló tesztek, próbák, mesetesztek

vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1

az ellátott feladattól függően, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben

fejlődés vizsgálatát szolgáló próbák, személyiségvizsgáló projektív tesztek

vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1

az ellátott feladattól függően, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben

beszédértés, beszédfunkciók vizsgálatát szolgáló eszközök, látás-, hallásfigyelem, beszéd, kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok

vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1

az ellátott feladattól függően, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben

speciális tornaeszközök

gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével

gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, nevelési tanácsadóban

játékterápiához szükséges alapjátékok

gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével

gyógypedagógiai szolgáltató központban, nevelési tanácsadóban

egyszerűbb és bonyolultabb játékok, rajzoláshoz, festéshez szükséges eszközök

gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével

gyógypedagógiai szolgáltató központban, nevelési tanácsadóban

konduktív pedagógiai neveléshez megfelelő speciális bútorok

gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével

IV. A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK TOVÁBBI ESZKÖZEI

magnetofon

1

video (lejátszó) televízióval vagy monitorral

1

kéziszerek (ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, karika, gumi- vagy műanyaglabdák)

tanulói létszám figyelembevételével

1, 2, 3, 4 kg-os tömött labdák

2-2

1, 2 kg-os kézisúlyzók

2-2

filcszőnyeg

2

lengőkötél

1

húzókötél

1

ugrószekrény

1

nyújtó

1

szobakerékpár

1

V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

mentőláda

intézményenként 1

a közegészségügyi előírások szerint

gyógyszerszekrény

intézményenként 1

a közegészségügyi előírások szerint

munkaruha

a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a szakszolgálati intézmény kollektív szerződése szerint

védőruha

a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a szakszolgálati intézmény munkavédelmi szabályzata szerint

tűzoltó készülék

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

  1. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új intézmény létesítésénél azt kell figyelembe venni.

  2. A helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben nem szabályozott - bútorokról, berendezési eszközökről, tárgyakról helyben kell dönteni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni.

  3. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek testméretéhez.

  4. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, tanuló, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni.

  5. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleményét kell beszerezni.

  6. Ha az intézmény többcélú közoktatási intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásához igénybe vehetők. Ötéves kor alatt a gyermekek fejlesztő foglalkozása az e célra kialakított és kizárólag a szakszolgálatot ellátó intézmény által használt helyiségben történhet.

  7. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az intézményenként megjelölést alkalmazza, azon a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményt kell érteni, függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy tagintézményként működik, illetőleg, hogy rendelkezik-e telephellyel, vagy hogy hány épületben működik. Amennyiben a melléklet a "székhelyen és telephelyen" megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az intézmény székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetve a telephelyen hány épület van.